:: casa profonda :: disc 2 :: csokinyuszi ::




május 31.



kézifék



(15:15) Miután tegnap vicces hangulatú villámhárítót játszottam a Göndör meg az exe között – ami nem mellesleg szépséges aranykeretbe foglalta igen hosszúra nyúlt napomat, a déli kávém mellé kapott lenge szellő kipucolta a fejemet, és döntöttem, befejezem a májusom.

(23:34) Bézból van meg tánc.

(00:54) A gördülékenység roppant fontos. Meg a gurgulázás. Szevasz tavasz, helló nyár!

(01:22) A csávónak tegnap nagggyon ment.

robi roboter @ 15:09





május 30.



véletlen



üdítőek a pálmalevelek, jeges a tekintetem, és maximális a látószög, melyben a koncepciók egyszercsak megszűnnek végtelennek lenni, és egybeesnek. azt a fellegtelen vidéket testesítik meg, amelyet a fenség tartományában oda-vissza lépkedve is csak két szín határoz meg. az egyik a kék. ez az irányultság felizgatja a kéjszerű nyugodtságot, bambán és kikényszerített módon fülébe ordítja a véletlent, a létező legvonzóbb hangsort. merevség és súlytalanság vegyül az állhatatos háttérbe, merthogy a barna a másik szín a fenségessében. ezt nyűgözi le a rajzolt riválisság és a belőle darabolt pontszerű részletek térképe, a zsenialitás. a döntést, hogy ez vajon a kipróbáltság bálványa-e, nem az évszak hozza, és nem is a fejlődésregények tanulsága, hanem a ravasztalanság. amit csak függőlegesre feszített lábujjhegyen közelítek meg. és összetöröm ahhoz, hogy megérinthessem. soha nem gondolok bele, hogy mennyire elvonatkoztatható a jelentőségem. mert ezt figyelmen kívül hagyva még tovább révedhetek a csikóhal könnyedségébe.

csokoladenyul @ 16:39






álom, álom, édes álom



(15:41) Az első epizód után lustán oldalra fordultam, rágyújtottam, és elolvastam a 8–36. oldalakat. Aztán következett a második epizód. Ezért szeretek egyedül aludni. (Néha.)

(15:47) Nem csak a tócsnijuk, de a viceházmesterük is egészen remek.

(16:00) A franciák tehetnek mindenről. Mínusz ötven ropogós, elszalasztott BL-döntő, elhalasztott ölelés, és papucs nélkül, és C-64-nélkül, és pink takarók nélkül. Csak. (Nem, nem Párizsról álmodtam.)



(16:22) Ooh! Sok-sok robotok. (Tőlük.)
Kieg.: Robothancúr.

(18:33) – Sok-e volt a Botox meg a kox? Ááá, dehogy!


robi roboter @ 15:29





május 29.



remekség



(16:03) Az utolsó pár kocka – bárpult, Bacardi – után már nem volt hajlandó exponálni a fránya berendezés, ezért telefonos segítséget kérnék: Hogy a p is jutottam haza? Huh, remek éjszaka volt. Rég aludtam már cipőstül kanapén.

(19:15) Elveszett áprilisomért kárpótol megtalált májusom.

robi roboter @ 16:03





május 28.



12


robi roboter @ 18:37



Régebbiek | Végére »