:: casa profonda :: disc 2 :: csokinyuszi ::




szeptember 28.




'és mindig csak a pornó'


csokoladenyul @ 17:18





augusztus 21.




a magas, fehér hajú, fehér elegánsba öltözött úr állt az apró cukrászda előtt, ilyenkor egymásra mosolyogtunk és biccentéssel köszöntöttük egymást minden reggel. alkalmanként betértem hozzá, a mosolyára. kértem tőle tiroli rétest, szagoltam a fenséges süteményillatát, csodáltam a szép színű süteményeit. aztán a cukrász úr egyszer csak nem állt ott reggel. vártam őt napokig, hetekig. de a cukrász úr nem köszöntött többet. soha. a cukrász úr meghalt.


csokoladenyul @ 11:13







kérdezz mindig rútul keresztbe, mert különben át nem látsz a szitámon és akkor nem egymást esszük reggelire meg. nem a kontinentálisra.


csokoladenyul @ 11:10





július 31.




 

 

sötétkék vadászatok, tájképek, azokon zsugori, rózsaszín malacarcú némberek, úrfiak.
ők vannak a falakon, de még a plafonon is.
és akkor gyalázatosan belemondják a képembe, hogy "mit képzelsz?"
én meg röhögök a süppedős perzsaszőnyegen és továbbképzelem.
arra jutok, hogy szemantikailag igen, a tiéd vagyok.

csokoladenyul @ 23:18





április 7.




 

itt hagytad a telefont.

honnan tudod?

itt nem is lehet?

de.

akkor gyere vissza!

vissza nem tudok.

akkor gyere ide!

..8

7

6

7

pi

10/3?

az.

mit kezdjek vele?

mit kezdjek veled. téged mindig csak a vége izgat.

engem mindig csak a vége izgat. a pontok, a kérdőjelek, felkiáltójelek. amikor a repülő landol, amikor vége a filmnek, a végefőcim. kedvencem a mementó és a visszafordíthatatlan. amikor a vége lehet az eleje.


csokoladenyul @ 13:13



Régebbiek | Végére »